6. fejezet - Vegas, baby!

Hali! :) mégis sikerült új részt hozni, mert tegnap este megírtam! :Daki még szeretne novellát, az nyugodtan írjon fb-n! akkor most nem is kertelek, holnap is megpróbálok részt hozni! :**
ui.: gépről olvasható a szöveg? mert csak most volt időm rátekinteni, és szerintem nem annyira látható! lecseréljem a hátteret? :)

Pal Bianka: köszi:3 siettem vele, ahogy tudtam ^^ hosszú történet a kórházas, de ha gondolod leírom facebook-on.:) 
Petra Pozzsonyi: köszönöm:D én meg téged<3 gyorsan hoztam, itt van :) 
Óffi07: szeretem titokzatosan befejezni, de szerintem érthető a vége nagyjából :D semmi gond nem volt, csak tegnap lefáradtam... xdd csak a barátnők :') de fb-n is beszéltünk! :3 köszönöm:D köszönöm.! *.* #hálásvagyokérte
Barbara Pistai: óóó*-* köszönöm.:) wáó itt van! :3 
gumicukor:*: nincs mit, láttam tetszett :) köszönöm :D és nem kell megköszönni, általában mindenkinek visszajelölök! ^^ először nem tudtam ki vagy, csak miután visszajelöltem és elolvastam az üzeneted, akkor jöttem rá, hogy te! :) xd amúgy tényleg crazy vagyok.. xd és igen, életvidám lánynak tartom magam, amikor csak tehetem mosolygok, mert szerintem a mögött rejtőzik egy kis boldogság :D itt van! ^^ 
Netti: igen, fel akarom baszni :o xd (és nem baj) jöhetsz, így is megírom :) de tényleg nem valami komoly és félelmetes fenyegetés :) köszönöm :D és a névre már nagyon kíváncsi vagyok, legalább viberen vagy fb-n írd meg lécci! :33 hát most ez így jött, George jó fej<3 köszönöm:D és nem baj, de ma reggel már jó is volt? :o 
1. ui.: köszönöm, örülök neki :)) büszke vagy rám? *---* <33
2. ui.: igen tudom :) de csak azért, mert most kérdeztem meg aput.. xdd
3. ui.: oki :D én szeretem, ha pörög az életem *.* de mostanában itt unalmas minden:/ de ma nem az, mert ma van a Gréta szülinapja és megyünk termálba! :33 ma pörög az élet!!  
Kingucy Tomlinson: te leszel a jósom *--* köszönöm, de még mindig nem fantasztikus, de igyekszem annak csinálni :)) :** <33
Gréta Rosta: áhhhw köszönöm! :)) siettem vele, és igen, köszönöm :3 de a történet, amit csak neked írtam, örök marad! <33 

*Summer*

-És ti mégis hogyan akarjátok végigjárni a várost, ha alig ismertek itt valamit? - kérdeztem értetlenül. Ők csak elmosolyodtak, majd George megfogta a kezemet és összekulcsolta az ujjainkat.
-Tudod.. elég sok időnk volt bejárni a várost, amíg te aludtál tegnap! - nevetett fel.
-Fáradt voltam! - vakartam meg a tarkóm egy apró mosollyal, majd tovább sétáltam George kezét fogva. Mostanában már megszokás, hiszen tényleg nagyon közel érzem magamhoz ezt a fiút, akit a legjobb barátomnak hívok, de semmi több!
-Nem akartok ti járni? Aranyosak lennétek! - nevette el magát JJ, miközben a fejünk közé furakodott. Remek, az első ember aki összeboronált minket, az JJ volt... klassz! Egyből elengedtem George kezét és előbbre sétáltam és néztem az utat. Rengeteg autó hajtott el mellettünk, amiket a pálmafák szinte elértek, mert nagyon lenyúltak, vagy éppen a kocsik voltak magasak. Már imádtam ezt a várost, pedig csak 5 perce megyünk és ennyit láttam belőle. Tényleg egy csodálatos hely, és szerintem romantikus is.
-Jöttök már? - kiáltottam hátra, ahol csak annyit láttam, hogy a fiúk megálltak, George pedig JJ-vel veszekszik az előbbi miatt. Sóhajtva mentem vissza pár métert, míg elértem hozzájuk.
-George hagyd már! Barátok vagyunk, és ha ő ezt nem tudja felfogni, az már az ő baja! - mondtam, és ezzel újra ott hagytam őket. Éreztem magamon a négy fiú tekintetét, de nem érdekelt. Valóban kicsit bunkó voltam, ami tőlem eléggé nem megszokott. De ha már csak pár napom, esetleg hetem van hátra, akkor most először hadd éljek a saját szabályaim szerint.
*************
-Nézd! Ez a legszebb hely! - fogta meg a kezem JJ és maga után húzott. Egy hegy tetején voltunk, és a kilátást szemléltük, mikor elszakított a többi fiútól, és hallótávolságon kívül húzott.
-Igen, tényleg gyönyörű! - mosolyodtam el, mikor megláttam a kilátást. Ahol körülbelül egy órával ezelőtt sétáltunk, azt az utat lehetett látni a magas, kiemelkedő hegységcsoportról.
-Figyelj Summer, én nem akartalak megsérteni. Nagyon sajnálom... - hajtotta le a fejét, mire felnevettem. Egyáltalán nem haragudtam JJ-re, soha nem is voltam haragtartó ember, hiszen minek is a harag? Szó nélkül öleltem magamhoz a fiút, aki elmosolyodott, mert meleg leheletét éreztem a bőrömön. Visszamentünk a fiúkhoz és tovább sétáltunk, míg el nem értük Las Vegas határát. Igazából mire visszaértünk a hotelbe már este nyolc óra volt, de senkinek nem volt kedve aludni.
-Menjünk le a tengerpartra! - mosolygott Jamie, az ötletadó. Mindenki bólintott, így én gyorsan felrohantam a szobába és felvettem egy bikinit.

Fél óra múlva már Las Vegas egyik közeli tengerpartszakaszán élveztük a kellemes hőmérsékletű vizet. Nagyon sokat voltunk a strandon és csak szórakoztunk, de nem csak mi, mert elég sok ember volt ilyenkor a partszakaszon. Éppen mentem ki, hogy megtörölközzek, mikor nekem jött valaki, ugyanis megint csak lehajtott fejjel ballagtam ki. Egyből a homokba estem, ami égette a bőrömet. Amint megláttam kivel futottam össze, elmosolyodtam és felálltam.
-Reméltem, hogy találkozunk még! - kacsintott rám Austin, mikor felsegített.
-Én is. - mosolyogtam rá.
-Ne haragudj, nem akartalak fellökni. - nevette el magát.
-Semmi gond! Nem iszunk meg valamit? - kérdeztem nagy lelkesedéssel. Ő csak bólintott, így elmentünk a part melletti bárba és beültünk egy koktélra. Jól elbeszélgettünk, és nem sokkal később a fiúk is csatlakoztak.
-Bocsi, de nekem most el kell mennem! - pillantott az órájára Austin, olyan 23 óra fele.
-Oké, szia Austin! - intettem neki, mire elmosolyodott.
-Sziasztok. - köszönt és egyből el is ment. Mi a fiúkkal tovább folytattuk az alkoholos finomság fogyasztását, de én csak mértékkel.
Hajnali kettő lehetett, mikor a srácokkal kimentünk és akkor éjszaka, tüzet raktunk és -nem tudom honnan szerzett- mályvacukrot sütöttünk.

-Menjünk be! - intett a fejével Jamie a tenger felé és egyből futni kezdett. A fiúk követték őt, de mikor George észrevette, hogy én nem indultam meg, visszajött hozzám.
-Miért nem jössz? - kérdezte és letérdelt elém, ugyanis én ültem.
-Nincs kedvem, későre jár. Már haza kéne mennünk! - húztam félre a számat. George egy pimasz mosollyal a kezeit a combom belső részére tette.
-Lazíts már! Ez Vegas, baby! - mosolygott, mire egyből felpofoztam. A fiúk a hangra idekapták a tekintetüket, én pedig futni kezdtem egészen a szállodáig. Oké, hogy eléggé részeg volt, de ez mindennek a teteje. Soha nem láttam még ilyennek Georget, és annak sem igazán örültem, hogy fogdos, mert tudom, hogy józanon nem tenné meg. 10 perc múlva a szállodai szobában sírtam, amit magamra zártam. Josh már dörömbölt az ajtón, és kiabált is, de nem engedtem be, ahogy most senkit sem... csak sírtam. Pár perc múlva a telefonom után nyúltam, és azt a személyt tárcsáztam, akire én magam sem számítottam, hogy keresni fogom valaha.