11. fejezet - a csokis finomabb!

Hali manók! :3 látom tegnap hamar összejöttek a komik, amiknek nagyon örülök :) most megint itt van egy rész, de holnap nem biztos, hogy tudok részt hozni, de megpróbálok :D megint 6-7 komit kérek azért a folytatáshoz, és kérlek szépen titeket, hogy ezek a komik hosszabbak legyenek és a blogról is írjátok le a véleményeteket :*

Deni maci Deni: köszönöm :D kerestem a blogod, de nem találtam meg! :/ kérlek linkeld be! :3 siettem vele, nem kellett sokat várnod :)
gumicukor:*: semmi baj, rád nem lehet haragudni <3 köszi! *.* hát már megvan 6 és fél fejezet, lehet azt is felteszem majd blogba, de egyenlőre csak magamnak írom hobbi szinten, hiszen az is kell :D a főszereplője titok, mert valószínűleg tényleg lesz egy blog belőle, majd megtudjátok :$ és nem, nem hagyom abba a blogot, mert meglettek a komik! :))
Kitti Kántor: köszönöm :) siettem :D
Óffi07: nem szívatlak :) és igen többen is vagytok, de nem látom a komik számából.. khm.. xd köszönöm, és nem szoktál kritikát írni, de tudom, hogy számíthatok rád <3 semmi gond, de nem is volt benne csúnya :o xdd NEM SZERETEM, HA BOGLÁRKÁNAK HÍVNAK! :( xd (átérezhető volt :D) köszönöm :* #deezlemaradt
Barbara Pistai: még mindig úgy gondolom, hogy nem, de igyekszem fejlődni :) szépen írok? *-* bizonyos plusz.. jól hangzik <3 köszönöm, én meg szeretlek téged :* DE HOZZÁ TUDNAK, MERT LEHET NÉV NÉLKÜL KOMIZNI :D köszönöm :) elhiszem! :D
Kingucy Tomlinson: lalalala :D köszönöm :) (jót érezhetsz.... xd) nem fogom, de jöhetsz! :) xd hogyan ér kettőt? :o varázsló vagy? :o xdd <3 majd meglátjuk milyen randi lesz :)) :** <33
Rebeka Ramsay (a díjhoz komizott): köszönöm szépen! :) én is remélem :D amúgy Tekla vagy? :)

*Summer*
-És hol ebédelünk? - kérdeztem mosolyogva, és mintha végszó lett volna, a gyomrom megkordult. Niall hangosan felnevetett és nagy nehezen válaszolt.
-Titok, de remélem nem kell holnapra tanulnod! - mosolygott sejtelmesen.
-Nem, de ezt hogy érted? - kérdeztem értetlenül.
-Legyen annyi elég, hogy nem csak egy ebédet tervezek! - fordult egy pillanatra felém, de egyből vissza az útra, hiszen figyelnie kellett a vezetésre is. Szinte rágtam a körmöm Niall meglepetésén, nagyon kíváncsi lány vagyok, de talán még kibírom. Percek alatt értünk el London egyik nevezetes helyére, ahol már az ajtón belépve mennyei illatok fogadtak minket.

-Remélem szeretsz enni! - suttogta Niall a fülembe, miután kihúzta nekem a széket és nyakamhoz hajolt. A hideg futott át hátamon meleg lehelete végett, de elmosolyodtam. A fiú velem szemben foglalt helyet és mindketten az étlapot fürkésztük. Mennyeibbnél mennyeibb ételek szerepeltek egymás alatt a lapon, de nagy nehezen sikerült kiválasztanom azt az egy ételt, amit régóta megkóstoltam volna.
-Jó napot, mit hozhatok? - kérdezte illedelmesen egy pincér. Lábán egy elegáns cipőt viselt, nadrágja egy fekete selyem nadrág volt, fehér ingét pedig egy fekete köpenyféle takarta.
-Summer? - nézett felém Niall, mire bólintottam és egy utolsót pillantottam az étlapra.
-Én kaviárt kérnék szépen, és mondjuk.. rizst! - mosolyogtam a pincérre, aki csak lázasan írni kezdett, majd Niall felé fordult. A fiú egy kis ideig sorolt, de nem vitte túlzásba, viszont nagyot nézek, ha azt meg is eszi, amit kért.
Egész jól szórakoztunk és elbeszélgettünk Niallal, miközben elfogyasztottuk a finom ételt.
-Mehetünk? - kérdezte a fiú, miután beültünk a kocsiba.
-Nem tudom, hogy hova, de menjünk. - nevettem el magam. Szerettem Niallal lenni, mert akkor nem éreztem magam rosszul, nem gondoltam a halálra és az azzal járó, hamarosan bekövetkező fájdalmakra.

*Niall*
Mindig szerettem meglepetéseket okozni az embereknek, ami még most sem változott. Summernek is remek meglepetést találtam ki, legalábbis szerintem. Észrevettem, hogy ez a lány imád mosolyogni és nevetni, ami ehhez a helyhez kell.
-Hova megyünk Niall? - kérdezte nyavalyogva Summer.
-Azt majd megtudod! - pillantottam rá pár másodpercre. Egy 'most haragszok' pillantással a kezét mellkasa előtt összefonta és az ablakon nézett ki. Elnevettem magam, majd tovább vezettem és hamar megérkeztünk a kiszemelt helyhez. Kinyitottam a kocsiajtót Summernek, aki megköszönte, én pedig csak bólintottam. Amint meghallotta a kellemes zenét, és megtudta hova hoztam, nevetve a szája elé tette a kezét.

-Niall.. kiskorom óta nem voltam cirkuszban! - ölelt meg, látszólag nagyon örült annak, hogy hova hoztam. Visszaöleltem és szorosan magamhoz húztam, talán még percekig is így álltunk, mikor elpirulva eltolt magától.
-Aranyos vagy, mikor elpirulsz! - mosolyogtam rá, mire csak nevetve oldalba ütött, majd bementünk a cirkuszba.
Látszólag Summer nagyon élvezte a majmok, elefántok és kis fókák látványát, én pedig inkább a lány látványában gyönyörködtem. Hihetetlen, hogy egy apró smink sincs rajta, és arca még enélkül is gyönyörű, haja hullámosan és egyenesen is csillogó és csodálatos. Mosollyal az arcán a legszebb, ami szinte mindig ott ékeskedik.
-Imádtam Niall! - nevette el magát, mikor kiléptünk. Én egy lépéssel kicsit előbbre voltam, miközben gondolkoztam, így nem válaszoltam. Summer megállt, de ezt csak pár perccel később vettem észre, pontosabban akkor, mikor a hátamra ugrott.
-Te idióta, mit csinálsz? - kérdeztem nevetve, majd lábát megfogtam, nehogy leessen.
-Azt mondtam, imádtam Niall! - suttogta a fülembe, mire elmosolyodtam. Elengedtem a lábát, így leszállt a hátamról és mellettem ment.
-Örülök, hogy tetszett! - mosolyogtam rá. Beültünk a kocsiba, de nem indítottam el a gépet, mert nem tudtam hova menjek.
-Mi a baj Niall? - kérdezte Summer aggódva.
-Nem sétálunk kicsit? - tettem fel mosolyogva a kérdést, mire a lány bólintott. Elindultam a fiúkkal közös házunkhoz, ott letettem az autót, és onnan mentünk el sétálni Summerrel, a Hyde Parkba.

*Summer*

-Nem szeretem, vidd innen! - toltam el nevetve Niall kezét, mikor csokis fagyit nyomott az orrom alá. A parkban sétálgattunk este 6 felé, és valahol vettünk fagyit.
-Pedig a csokis a legfinomabb! - állt meg és felém fordult.
-Szerintem a vaníliás! - álltam meg én is és belenyaltam a fagyimba.
-Megkóstolhatom? - kérdezte Niall, és egy lépéssel közelebb lépett.
-Persze! - válaszoltam mosolyogva és felé nyújtottam a tölcsért, de eltolta a kezem.
-Máshogyan gondoltam! - mosolygott, de nem értettem mire gondol. Felvontam a szemöldököm és pár másodperccel később rájöttem, hogyan is akarja megkóstolni a fagyimat... ajkait az enyémekre nyomta.